A minden lében kanál húg 10. rész

Molly abban reménykedett, hogy egy doktor hamarabb érkezik a kórterembe nővére előtt, de nem így történt. Miután az ominózus párbeszéd lezajlott közte és Castle között – miszerint az író nem emlékszik Kate Beckett-re - öt perc múlva belépett a nyomozónő a kórterembe.

- Sziasztok, amint látom, már jobban vagytok! – mosolyodott el Kate.

- Szia, Kate, szólnál egy orvosnak? – Molly próbált mihamarabb megszabadulni testvérétől.

- Miért, baj van? Rosszul vagytok? Castle, veled is minden rendben?

- Igen, köszönöm kérdésed. Mellesleg – elnézést a kérdésért – de mi ismerjük egymást?

- Ezt most nem egészen értem? – Kate nem tudta az előbbi kérdést hova tenni és értelmezni.

- Kate, kérlek, hívj egy orvost! Amint látod, nincs jól. A nyomozónő még mindig nem értette, hogy mi történt, de miután az orvos megvizsgálta Rick-et, felvilágosította:

- Úgy tűnik, hogy úgynevezett retrográd amnéziában szenved.

- Ezt nem egészen értem, elmagyarázná?

- Igen, természetesen. A retrográd amnézia következtében a páciens nem emlékszik bizonyos dolgokra a múltjából. Ebben az esetben most személyekre.

- Miért, még kire nem emlékszik?

- Kicsit elbeszélgettem vele, és mindenkire emlékezett magán kívül.

Kate nem hitt a fülének, az orvos pedig folytatta tovább:

- Tudja, hogy van egy lánya, emlékszik arra is, hogy kétszer volt házas, hogy író és a 12-es rendőrkapitányságon téblábol.

Kate arcára ez mosolyt csalt. Úgy látszik legalább a humora megmaradt. – gondolta.

- És meddig fog ez tartani?

- Ezt nem lehet megmondani nyomozónő. De azt tanácsolom, hogy ne zaklassa fel. Attól csak dühösek lesznek az ilyen sérültek. A legjobb, amit tehet, hogy újból megismerteti magát vele.

A nyomozónő beleegyezően bólintott, nem is volt más választása. Ismét belépett a kórterembe, de ekkor már Gates is utána ment.

- Beckett, maga menjen ki!

- Én? – szólt Molly viccelődve a kapitányhoz.

- Dehogy maga! Magával beszélnivalóm van! Gyerünk nyomozónő, menjen ki! Szeretném kihallgatni őket és ehhez nem kell nézőközönség! – Gates határozottan mutatott az ajtó vele. Mikor Kate kiment, a kapitány rá is tért a lényegre:

- Szóval, hova is indultak maguk ketten?

- Az FBI-hoz leadni az áthelyezési kérelmem. – jelentett ki az ifjú detektív.

- Ketten? – értetlenkedett a Vaslady.

- Én csal elkísértem. – szólt közbe az író.

- Maga nem kapott szót Mr. Castle!

- Remek, egy bírósági kihallgatás.

- Nekem mindegy, ha már így fel van húzva, akkor maga mondja meg, hogy miért küldte el a családját New York-ból?

- Elküldtem?

- Miért nem?

- Nem?

- Most ezt tőlem kérdezi, kezdek kijönni a sodromból! – Gates egyre dühösebb lett:

- Maga meg, ha nem kezd el csiripelni most, akkor elérem, hogy többet a rendőrséghez köze ne legyen! Kivéve akkor, ha bilincsben elvitetem a hatóság elöl eltitkolt információ miatt!

Ekkor Kate lépett be az előbbi orvossal a jobbján:

- Asszonyom, ha kérhetném, ezt halassza máskorra. Pihenniük kell.

Gates tekintetével először a betegágyon fekvő párost, majd az orvost, végül pedig Kate Beckett-et nyársalta fel a tekintetével, majd kilépett az ajtón.