Comeback 3. rész

Döbbenten vette tudomásul támadója kilétét és azonnal összeállt neki a kép az egész gyilkossággal kapcsolatban. Mivel tudta, hogy úgysem menekülhet, csak úgy tud segíteni magán, ha nyomokat hagy: elsősorban a támadója nevét…

Fél órával később

Ryan még meg sem állt az autóval, Castle máris feltépte az ajtót és kiugrott a kocsiból. Mintha szíve mélyén érezte volna, hogy nagy a baj. Espo is gyorsan reagált, így még az író elé vágott a bejárati ajtó előtt. Az egyik egység a lifttel ment, a másik pedig a lépcsőkön. Castle a gyorsabb utat választotta, és a nyomozók után szélsebesen lépett be az irodába.

- Felforgatták az egészet. – jelentette ki Espo, miután körbenézett. – Nem volt ideje kipucolni maga után.

- Beckett megzavarhatta. – szólalt meg Ryan miközben a földön lévő széttaposott telefont nézte. – Ezért nem tudtuk bemérni. Még jó, hogy a kocsiban is van jeladó.

Castle aggodalmas arccal figyelte a készülék darabjait, fogalma sem volt, hogy most mitévő legyen.

A nyomszakértők hamar a helyszínre értek. Gyorsan munkához láttak és kis idő múlva nyomra bukkantak.

- Nyomozó, ezt látnia kell. – fordult az egyik szakértő Esposito-hoz.

- Ujjnyomok, méghozzá sok. – guggolt le Espo.

- És valami üzenet. – hunyorított Castle. – Számok és egy monogram: S. T.

- A számok Beckett jelvényszáma. És a monogram biztos a támadója neve, tehát ismerte.

- Monogram….- ismételgette, majd mint a villámcsapás egyszerre belenyilallt a felismerés - Az nem lehet, hisz ő meghalt. – suttogta az író.

Elmélyülve nézte a monogramot és lepörgette magában a lehetőséget, hogy hogyan is élhette túl.

- Castle, Castle! – szólongatta Espo már sokadszorra is. – Hé haver, ha van valami ötleted, velünk is megoszthatnád.

Castle értetlenül nézett, hol az egyik, hol a másik nyomozóra.

- Javi, tényleg nem tudod? – kérdezte Ryan. – CIA mond neked valamit?

- Sophia Turner? De ő tényleg meghalt. Vagy nem?

- Mond csak, hol jártál az elmúlt egy percben?! Mi itt töketlenkedünk, az az elmebeteg nő meg kitudja, hogy mit csinált Kate-el.

Castle már egy percig sem volt nyugodt, tudta, hogy Sophia bármire képes, főleg, ha valaki beleköp a levesébe.

- A III. világháború kitörését akarta elérni legutóbb. Mi van, ha nem tett le erről a tervről? Csak szüksége volt egy hackerre. Valószínűleg ő is a kirakós darabja.

- Meg kell tudnunk, hogy ki a célpont és hol jár a terve megvalósításában. - jelentette ki Ryan.

- Biztosak benne, hogy Sophia Turner az?

- Valószínűsítjük, de utánanéztünk az adatbázisban minden ”S.T.” monogramú embernek, akiket Beckett nyomozó letartóztatott. Találtunk párat, és akik szabadlábon vannak, őket a biztonság kedvéért behozattuk.

- De azt a nőt lelőtték a legutóbbi ügy során, hogy lehetséges ez? – töprengett Gates. – Azonnal felhívom a CIA vezetőjét.

- A nyomozók addig körbejárják a környéket Sophia fotójával, hátha valaki felismeri vagy látta.

- Ez mind szép és jó Detektív Esposito, de nem hinném, hogy nem változtatott már külsőt. Lehet, hogy megműttette magát.

- Ez az egyetlen, amin elindulhatunk. – csatlakozott a beszélgetéshez Castle – Továbbá ki kell derítenünk, hogy mit kellett elintéznie a számítógépes szakembernek, ezzel rájöhetnénk, hogy ki a célpont és hol tart a folyamat.

- Viszont ez nem lesz egyszerű. Sophia amiért ment az irodába, azt magával is vitte. – szólalt meg Javi.

- Akkor az áldozat híváslistáját nézzék át. Valahogy fel kellett, hogy keresse.

- Épp most kaptam meg – nyújtotta át a Ryan a papírokat a vaslady-nek.

Gates gyorsan átfutotta a számokat, a tekintete egy adaton megakadt:

- E szerint egy szám volt, ami a halála előtti időpontban hívta, és ez a szám ezen kívül még két héttel ezelőtt jelentkezett. A két hívás ugyanakkor történt, vagyis kész terve van, mikor mit intéz. Derítsék ki, hogy az áldozat hova ment e két időpontban.