2012. szeptember 23., vasárnap

Együtt 4. rész



A nap már kezdett eltűnni a horizontról, mikor az eső alábbhagyott. Így az utasok végre elhagyhatták a gépet.
Kate a part mellé sétált és hiába nézett távolba, a vízen kívül nem látott semmit. Mivel már sötétedett, ezért megbeszélték, hogy ma már nem mennek el messzire a géptől.
- Emberek nyugalom, valaki meg fog találni minket. – nyugtatgatta Lanie a többieket.
- És mi van, ha nem? Mit fogunk csinálni? Ételünk sincs. – felelte Esposito.
- A repülőben tudunk aludni.
Esposito felhúzta a szemöldökét:
- Most komolyan a székekben akarsz aludni?
- Miattam aludhatsz a vizes homokon is… Különben, muszáj mindenbe belekötnöd, amit én mondok?
- Srácok, nyugalom. – állt a veszekedő páros közé Ryan. – Ez nem segít, csak hagyjátok abba, elég frusztráltak vagyunk is.
A páros karba tett kézzel állt és Ryan-re néztek:
- Remek. – felelte a nyomozó – Akkor már csak valami ételt kéne találnunk.
- Az van a gépen. – csatlakozott a beszélgetéshez Tom.
- És valami kütyü van a gépen, ami alapján megtudják, hogy lezuhantunk? – kérdezte Espo.
- Igen hátul van, csak meg kell találnunk a kulcsokat, és a farban megnézni. Rochelle már keresi.
A fiúk csatlakoztak Tom-hoz és a másodpilótához megkeresni a kulcsokat.
Kate közben körbenézett, de nem látta sehol sem Castle-t. Elindult a gép másik oldala felé, nem szerette volna szem elöl téveszteni a férfit, főleg, hogy már sötétedett. Nem sokat kellett mennie, hamar megpillantott a férfit, aki a homokban ült. Kate letelepedett mellé és a kezét a vállára rakta.
- Beszéljünk.
Castle nagyot sóhajtott. Szemeit pedig lehunyta.
- Annyira sajnálom Kate, ez az én hibám – suttogta.
- Castle…
- Csak meg akartalak lepni az évfordulónkra. Fontos volt ez nekem, hisz 5 éve ismerkedtünk meg…
- Castle ez nem a te hibád. – próbálta Kate nyugtathatni a férfit, és a hátát simogatta, szerette volna, ha végre a szemébe néz.
- De Kate…
- Nincs de. Nem te irányítod az időjárást, oké?
- Mi van ha nem találnak meg minket? – a hangjából jól kivehető volt a félelem, legfőképp a pánik. A gyomra összeszorult, és most az először emelte a tekintetét a nőre. A szeméből kiveszett a csillogás.
- Castle, ha nem érkezik meg a gép, akkor elkezdenek keresi minket.
- De ha…
- Nincs több ha.  Minden rendben lesz.
- Sajnálom Kate. Nagyon sajnálom…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése