Kate egész úton feszült és ideges volt. Azon járt az agya,
mekkora hibát követett el, hogy Castle-t közel engedte magához. Molly jobbnak
látta, ha nem szól testvéréhez, csak mikor leparkolt az autóval, akkor fordult
oda hozzá.
- Megérkeztünk. Mehetünk?
- Persze.
Evelyn Montgomery-t meglepte a nyomozók érkezése. Leültek a
nappaliban.
- Tudtam, hogy egy rendőr feleség élete nehéz. De, hogy ez
sose ér véget.
Kate és Molly a nő kijelentésére egymásra nézett, tudták,
hogy a nő rátapintott a lényegre.
- Evelyn, ez most nagyon fontos lenne. Sok ember gyilkosát
kell elkapnunk köztük Montgomery kapitányét is.
- Hiszen az ő gyilkosa halott, ha jól tudom…- a nő
értetlenül pillantott, hol az egyik, hol a másik nyomozóra.
- De a felbujtó nincs meg…
- És én miben segíthetnék?
- Egy bizonyos Smith-t szeretnénk megtalálni.
- Még sosem hallottam róla…
- Azt gondoljuk, hogy egy közeli barát lehetett?
- Roy-nak sok barátja volt. De a legtöbb csak állszent volt.
Így nem bízott meg igazán senkiben. De persze volt pár cimborája…
- Úgy gondoljuk, hogy
valószínűleg rendőr vagy katona…Szóval jártasnak kell lennie a rendőrségi ügyekben,
ismernie kell az alvilági rétegek többségét…
- És lehetséges, hogy eltűnt a világ elől, vagyis már
meghalt. – tette hozzá Ryan.
- Így már elég konkrét. – gondokozott el a nő egy pillanatra
– Roy régen mindig emlegetett egy bizonyos Owen-t, akivel még a seregben
szolgált, a férfiből tábornok lett, de ha jól tudom, egy akció során bombára
lépett.
- Esetleg a keresztnevét is tudod?
- Daron vagy Darius, nem tudom…
- Ez nem is olyan fontos, ez is óriási segítség. – Kate
Ryan-re pillantott, és ő tudta, mit kell tenni-e.
- Egy pillanat, telefonálok egyet…
Evelyn összefont kézzel ült, és próbált helyeslően
mosolyogni. Kate észrevette, hogy a nő nagyon feszeng, próbálta nyugtatgatni.
- Nemsokára vége ennek az egésznek…
- Én nem hiszek ebben, Kate. De remélem igazad lesz.
Ryan tért vissza, indulásra készen.
- Beszéltem Esposito-val, Darius Owen még a seregben
meghalt.
- Akkor címe nincs meg…
- Én ezt nem mondtam. Kicsit utánanézett, a férfi halála
után a fia ide költözött New York-ba, ha ez még nem volna elég, az apja halála
után, a számlájáról lekerült egy jelentősebb összeg, ami egy orvos zsebében
landolt.
- Plasztikai műtét, és ezután szerzett új személyazonosságot.
De miért rendezte meg a sáját halálát? – kérdezte Molly.
- Mondjuk úgy, hogy Darius Owen-nek feltűnt egy és más dolog
a seregben. Valószínűleg beleütötte az orrát valamibe, amibe nem kellett volna…
- Jó induljunk, hozzuk be.
- Esposito és Gates már rajta van az ügyön…Ugyanis az őrstől
két utcányira lakik.
A három nyomozó elköszönt Evelyn-től, majd indultak volna
vissza az őrsre.
- Várj, Molly. – Kate félrehúzta testvérét, még mielőtt
beszálltak volna a kocsiba. – Nekem most ki kell szellőztetni a fejemet. Nem
bírok visszamenni az őrsre.
- Kate nem menekülhetsz el a problémák elől mindig. Értsd meg.
- Most te értsd meg, hogy itt két probléma is van. Nem tudok
mind a kettővel megbirkózni. Castle és Smith külön is sok, de együtt….
Molly helyeslően bólintott és mielőtt az őrsre indultak
volna, kirakták a nyomozónőt a háza előtt. A kocsi újra elindult, de ekkor
Molly telefonja megcsörrent. A hívó Castle volt.
- Castle, mondtam, hogy adj neki időt… - de a nő nem tudta
befejezni, mert az író félbeszakította:
- Ne gyertek az őrsre, most szállták meg fegyveresek.
- Mi? – Molly teljesen ledöbbent – Ryan állj meg!
- Figyelj – suttogta tovább – eddig úgy 10 vannak, nem
viselnek maszkot, és fegyveresek. Innen élve ki nem jut…
- Castle! Rick! A fenébe megszakadt a vonal…
Ryan tanácstalanul nézett a nyomozónőre, az utolsó
mondatokat ő is hallotta. Kate ekkor ért oda:
- Mi történt? Miért álltatok meg?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése